Ember és ló kapcsoalta

Hogyan segíthetnek a lovak?

„Mindenki azt hiszi, hogy találtunk egy elfeledett lovat, és rendbe hoztuk. Pedig nem. Ő hozott helyre minket. Mindannyiunkkat. És a magunk módján egymás életét is rendbe hoztuk.” (Vágta c. film)

Ember és ló kapcsolata

A ló története igen régi időkre nyúlik vissza. A ma ismert állat körülbelül 60 millió év hosszú törzsfejlődés során vált olyanná, amilyennek napjainkban látjuk. Környezeti, éghajlati és földrajzi viszonyok szerencsés együttállása tette lehetővé a ló és az ember közös fejlődését. Valószínű, hogy az ember kezdetben a húsáért tenyésztette. Később felismerte az állat nagy teherbíró képességét, és különböző munkákra fogta be. Az idők során kiemelkedő szerepeket töltött be a mindennapokban, a munkában, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a hadviselésben (Konyhás 2008).

„Ló és ember; több évezredes kapcsolat jóban-rosszban, életben-halálban, dicsőségben-vereségben, békében-háborúban, mulatságban-munkában. Ott van a ló az ember mellett az élet minden megnyilvánulásában. Helyesebben: ott volt.” (Vecseklőy 1999: 7) Az idők változtak, ahogy a lovak is. Napjainkban a ló többnyire megbecsült sporttárs vagy hobbi állat (Konyhás 2008).

A lovak az élet számos területén segítették és segítik a jelenben is az embert, ez nincs másképp a gyógyításban sem.

Carl Klüver elmélete szerint az emberekben és a lovakban fellelhető homológiákra, egyezésekre vezethető vissza az a bizalom, amely a két lény között fellelhető. Az emberek saját maguk és a lovak között azonosságot vélnek felfedezni, viselkedésmintáikat viszont látják az állat viselkedésében. A magatartáskutatás mai álláspontja szerint az ember a ló számára társ. A ló ménesben élő állat, akivel az ember kapcsolatot tud teremteni. Az állat az embert rangsorolja viselkedése alapján; egyenrangú, felette vagy alatta álló vagy ellenség (Hartje 2012).

Az ember szintén társas lény és jóllétéhez elengedhetetlenül szükségesek a pozitív szociális kapcsolatok. Ezek hiánya komoly problémákhoz vezethet, mint például depresszió, reménytelenség, szociális izoláció. Továbbá a szociális támogatás befolyásolhatja miként élik meg az emberek a stresszt és a depressziót (Mátyás é.n.).

Az ember a háziasított állatok legtöbbjével kialakított egy közös nyelvet. Különösen a hozzá legközelebb álló két lénnyel, a kutyával és a lóval. Azonban megfigyelhetjük azt is, hogy az állatok általában jobban beszélik az adott nyelvet, mint az emberek Az állatok sokkal gyorsabban elsajátítják az ember által rákényszerített nyelvet, mint fordítva (Bertalan 2008).

Talán ezért képes a ló lelkünk legfinomabb rezdüléseire azonnal reagálni. A ló olyan, mint egy tükör, ezért jól használható a terápiás folyamat során, mind a problémák feltárására, az azzal való szembesítésre, mind a terápia során bekövetkező változás megerősítésére. Ahogy a páciens reagál a lóra, az mintája annak, ahogyan az emberi kapcsolatokban is működik. Dr. Majoross Kinga a következő példát hozza: ha a páciens bizalmatlan a lóval az első találkozás alkalmával, akkor feltehetően bizalmatlan az ismeretlen emberekkel vagy új helyzetekkel szemben is (Majoross 2010).

Megfigyelhető, hogy az állatok különös figyelemmel bánnak a gyermekekkel. Ösztönösen érzékenyebben reagálnak azok mozdulataira, hanghordozásukra sőt még bőrük illatára és annak változásaira is. Szociális szemszögből egy olyan kisgyerek, aki a hasonló korúakkal nehezen barátkozik, esetleg sokkal könnyebben közeledik egy állathoz. Ezáltal magabiztosabb lesz, ami pozitívan hat majd a más gyerekekkel való érintkezésre is (Bertalan 2008).



Dr. Oroszné Pásztor Teréz