Félelem

A lovaglás kapcsán többször felmerül a félelem kérdése mind a lovas mind a ló tekintetében. Jelenleg a lovas szemszögéből közelítjük meg a témát.

Mi is a félelem?
Evolúciósan belénk kódolt érzelem, éppen ezért általában adaptív (alkalmazkodó) válaszreakció és hasznos riasztórendszer, és csak akkor válik problémává, ha túlságosan intenzív vagy tartós. Lelki és fizikális reakciókat vált ki. A félelemnek konkrét tárgya van, veszély esetén lép fel. Evolúciós szerepe, hogy elősegítse a létfenntartást, fenntartsa az éberséget, ilyenkor ugyanis a figyelem beszűkül és csak arra fókuszálunk, hogyan kerülhetünk biztonságba. Amikor erőfeszítéseket teszünk, hogy megbirkózzunk a helyzettel, akkor aktivizálódik a szimpatikus idegrendszer és fokozódik az adrenalin, illetve a noradrenalin szintje.
A kémiai koktél elborítja az agyat, ami alapvetően 4 reakciót válthat ki az egyénből:
Küzdelem
Menekülés
Lefagyás
Fawn (őzgida)

Egyesek szerint az ember a legnyugtalanabb élőlény, hiszen gondolkodással és tanulással képes problémákat, illetve félelemképzeteket alkotni a fejében. Éppen ezért nem is kell semmilyen ijesztő eseménynek történnie ahhoz, hogy akár rettegést váltsunk ki valakiből. A félelmet meg kell különböztetni a hozzá kapcsolódó érzelmi szorongás állapotától, ami általában bármilyen külső fenyegetés nélkül lép fel.
Továbbá a félelem kapcsolatban van a menekülési és az elkerülési viselkedéssel, míg a szorongás a veszélyek eredménye, melyeket kontrollálhatatlannak és elkerülhetetlennek érzékelünk.
A félelem és szorongás fizikális megjelenése a feszültség.
A félelem leggyakoribb jellemzői a következők:
gyors szívverés
emelkedett vérnyomás
megfeszült izmok
kiélezett vagy átirányított érzékek
a pupilla kitágulása (hogy több fényt engedjen be)
fokozott izzadás
A test felkészül a harcolj-vagy-menekülj fizikai válaszra.

Lovaglás kapcsán tipikus fizikális tünet:
- Előre hajolás -ennek következtében a ló súlypontja elé kerül így, hogy egyensúlyba kerülhessen sietni fog
- Előre hajolás és összekucorodás- A fent leírtak és a lovas is kibillen egyensúlyából, a combok felhúzása miatt könnyen le is eshet a lóról
Az előre hajlás és összekucorodás egy ösztönös cselekvés félelmi helyzetben. Védeni próbáljuk a hasi szerveket, valamint a magzati fejlődési szakasz testtartásához is hasonlatos. Ebből a szempontból vizsgálva a lovon való előre hajlás és összekucorodás regressziót jelent, visszatérést egy korábbi fejlődési szakaszba.
- Szárba való kapaszkodás- fájdalmat okoz a lónak és fájdalomtól való kitérés eredményeként menekülni fog előle
A kapaszkodás egy ösztönös jelenség mely evolúciósan kódolt. Újszülöttekben fogóreflexként van jelen. Az evolúciónk korai szakaszában a gyermek élete múlt rajta, hogy képes legyen anyjába kapaszkodni.
- Ló indokolatlan elhagyása-
A lóról való leugrás egy elkerülő viselkedés. Mely ugyancsak genetikailag kódolt.

Ebből láthatjuk, hogy a lovaglás során egy sor ösztönös cselekvést, és genetikusan kódolt jelenséget kell legyőzni, elnyomni. Ez magyarázza azt, miért nincsenek rövidebb utak a lovaglás tanulása során.

A félelmet két nagy csoportba lehet sorolni: külső és belső félelem.
A külső félelmet rajtunk kívülálló dolog okozza, aminél erős a motivációnk, hogy elkerüljük, például: lovon ülve felénk jön egy nagysebességű zörgő gépjármű
A belső félelem egy rajtunk kívülálló dolog, amihez negatív érzelmet társítunk, például: korábban megugrott alattunk a ló ezért azon aggódunk, hogy újra megteszi és nem tudjuk kezelni a helyzetet. A szorongás érzése ismeretlen, bizonytalan eredetű külső, vagy belső veszélyek előre vetítéséből keletkezik.


A félelemmel kapcsolatban legfontosabb azt tudni, hogy alapvetően egy pszichés jelenség, a fejünkben létezik. Mindenki fél. Senki sem születik bátornak, a bátorság tanulható. Sokan gondolják, hogy vannak olyan emberek, például kommandósok, terrorelhárítók, akik konkrétan a vészhelyzetekben jók. Nem félnek, nem stresszelnek. Ez azért lehet így, mert különleges kiképzést kaptak. Összefoglalva: Nem magában a helyzetben, tárgyban van a félelem, hanem mindig az egyénben. Tehát a félelmen lehet dolgozni.
A félelem legyőzése a bátorság. A bátorság aszt jelenti, hogy akkor is megteszek valamit, ha félek tőle, akkor is ha lehet, hogy fájni fog. Ugyan ez a butaság definíciója is, és ezért nehéz az élet.

A lovaglás kapcsán nagyon fontos tudni a ló alapvető természetével kapcsolatos információkat. A ló csorda állat, ménesben él, melyben minden tag elfoglalja a helyét a hierarchiában. A ménes élén a vezérkanca áll, aki megmondja a többi tagnak, hogy merre mennek, hol legelnek, megvédi a csapatot a ragadozóktól. Amikor a lovas lovagol a vezérkanca szerepét tölti be. Ha a lovas fél és nagyon jó kontrolja van a testbeszéde felett, akkor a ló semmit nem érzékel a dologból. A lovas amikor fél és a félelmét testbeszéddel kimutatja, akkor a ló elbizonytalanodik abban, hogy a lovas kellően fel tudja e mérni a helyzetet biztonsági szempontból, tehát pl: megeszik-e őket, vagy sem. A ló kénytelen átvenni a vezér szerepét ebben a helyzetben, amit mi úgy érzékelhetünk, hogy ellenszegül, megijed vagy, sebességet növel. Ettől persze mi még jobban megijedünk.
A lovasoktatás során törekedni kell arra, hogy a lovas tisztában legyen a teste által ló félé közvetített jelekkel. Ha tudjuk mivel állunk szemben, könnyebben kontrolálhatjuk azt.


Dr. Orosz Zsolt